Abaliget Községi Önkormányzat

7678, Abaliget, Kossuth Lajos utca 87.

+36-72-498-655

  

>> Részletes adatlap / Térkép

A falut az Aba nemzetség alapította a 11. században. Nevének előtagja - Aba - bolgár-török eredetű \\\"atya\\\" jelentésű személynév és ősi magyar nemzetségnév. Utótagja - liget - a \\\"kisebb erdő\\\" jelentésű szóból ered. Az írásos emlékekben 1332-ben bukkant fel először \\\"Abaligethe\\\" neve.

szolgáltató

általános iskolai képzés, családsegítés, falunap, gyermektábor, háziorvosi szolgálat, idősek otthona működtetés, jegyző, kerékpárverseny, közigazgatás, közigazgatási eljárás, közigazgatási rendszer, kulturális központ, kulturális tevékenység, okmányiroda, okmányirodai ügyintézés, okmánykészítés, okmánykezelés, önkormányzat, önkormányzati, önkormányzati engedélyek beszerzése, önkormányzati információ, önkormányzati ingatlan fejlesztés, önkormányzati lakáskezelés, önkormányzati munka segítés, önkormányzati portál, önkormányzati tanácsadás, önkormányzati ügyfélszolgálati rendszer, önkormányzati ügyintézés, önkormányzati vagyonkezelés, Önkormányzatok, önkormányzatok anyagbeszerzése, óvoda üzemeltetés, polgármesteri hivatal, Polgármesteri hivatalok, ügyintézői szolgáltatás, vándortábor, város- és községgazdálkodás

Adorjánháza Önkormányzat

8497, Adorjánháza, Fő utca 26.

+36-88-253-003

  

>> Részletes adatlap / Térkép

A falu Marcal völgyében, a Somló és a Ság - hegy között fekszik. Adorjánháza Celldömölktől kb. 16 km-re, Pápától 27 km-re, Ajkától 38-40 km-re található. Ezekekről a településekről vonattal, ill. autóbusszal lehet a falut megközelíteni. A lakosság 493 fő. Az itt élő emberek a közeli városokba - Celldömölkre és Sárvárra - járnak be dolgozni. A településen iskola működik, óvodába a gyerekek a szomszédos Egeraljára járnak. Az iskola a csöglei általános iskola tagiskolájaként, 1-2. összevont osztállyal működik. A faluban a lakosság igényeinek megfelelően van posta, orvosi rendelő, heti egyszeri működéssel gyógyszertár. Mindezek a település fő utcáján találhatók.

aljegyző, általános iskolai képzés, anyakönyvvezetés, családsegítés, gyámhivatal, jegyző, képviselőtestület, közigazgatás, kulturális központ, kulturális tevékenység, népesség nyilvántartás, okmányiroda, önkormányzat, óvoda üzemeltetés, polgármesteri hivatal, szociális ügyintézés, ügyintézői szolgáltatás, város- és községgazdálkodás, városfejlesztés, városfenntartás, városüzemeltetés, városvezetés

Balkány Város Polgármesteri Hivatala

4233, Balkány, Rákóczi utca 8.

+36-42-561-073

+36-42-561-000

  

>> Részletes adatlap / Térkép

Balkány a Nyírségben Nyíregyházától délkeletre mintegy 27 km, Debrecentõl északkeletre 40 km távolságra található. Területe déli irányban Hajdú- Bihar megyével határos. Éghajlata mérsékelten meleg, közel a mérsékelten hûvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 2000. Ez az érték meghaladja az ország nyugati részén mért értéket, de kevesebb mint az Alföld déli felén elõforduló 2100 óra évi napfénytartam. A középhõmérséklet 9,5-9,6 Co, a csapadék 560-590 mm. Leggyakoribb az északkeleti és a délnyugati széljárás. A város 7051 lelket számlál, korösszetétele alapján fiatal település, területe 90 km2, amellyel a megye 7. legnagyobb települése. Balkány kiterjedt tanyavilággal rendelkezik, hiszen 28 tanya tartozik a városhoz.

aljegyző, általános iskolai képzés, anyakönyvvezetés, családsegítés, gyámhivatal, jegyző, képviselőtestület, közigazgatás, kulturális központ, kulturális tevékenység, népesség nyilvántartás, okmányiroda, önkormányzat, óvoda üzemeltetés, polgármesteri hivatal, szociális ügyintézés, ügyintézői szolgáltatás, város- és községgazdálkodás, városfejlesztés, városfenntartás, városüzemeltetés, városvezetés

Boldog Polgármesteri Hivatal

3016, Boldog, Kossuth Lajos út 8.

+36-37-355-021

+36-37-355-022

  

>> Részletes adatlap / Térkép

Boldog Községi Önkormányzat.

általános iskolai képzés, családsegítés, falunap, gyermektábor, háziorvosi szolgálat, jegyző, kerékpárverseny, közigazgatás, kulturális központ, kulturális tevékenység, okmányiroda, önkormányzat, óvoda üzemeltetés, polgármesteri hivatal, ügyintézői szolgáltatás, város- és községgazdálkodás

Csepreg Város Önkormányzata

9735, Csepreg, Széchenyi tér 27.

+36-94-565-152

+36-94-565-034

  

>> Részletes adatlap / Térkép

Megtisztelő számomra, hogy internetes kalandozása során \"ránk kattintott\" és érdeklődik kisvárosunk múltja, jelene, jövője iránt. Őszintén remélem, hogy folyamatosan aktualizált honlapunkon megtalálható információk arra ösztönzik Önt, hogy személyesen is ellátogasson hozzánk. Várom Önt Csepregen, fogadja el vendégszeretetünket és éljen a város nyújtotta lehetőségekkel.

termelő

aljegyző, általános iskolai képzés, anyakönyvvezetés, családsegítés, építésügy, gyámhivatal, gyermektábor, háziorvosi szolgálat, idősek otthona működtetés, jegyző, képviselőtestület, közigazgatás, kulturális központ, kulturális tevékenység, népesség nyilvántartás, okmányiroda, önkormányzat, óvoda üzemeltetés, polgármesteri hivatal, sírhely megváltás, szociális ügyintézés, temetkezés, ügyintézői szolgáltatás, város- és községgazdálkodás

Csongrád Megyei Önkormányzat

6741, Szeged, Rákóczi tér 1.

+36-62-566-000

  

>> Részletes adatlap / Térkép

Csongrád megye a Dél-alföldi régió közepén található, nyugatról Bács-Kiskun és keletről Békés megye fogja közre. Délen Romániával, Szerbia és Montenegróval határos, a közlekedési és kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik. Csongrád megyét észak-déli irányban a Tisza folyó osztja két részre, amely meghatározó jelentőségű mind földrajzi adottságait, mind településszerkezeti kapcsolatait illetően. Csongrád megye átlagos nagyságú megye, területe 4,3 ezer km2, 60 településének a lakónépessége közel 426 ezer fő. Az ország második legurbanizáltabb megyéje: a lakosság 72%-a a megye 8 városában él. A település- és gazdaságszerkezetében meghatározó a két megyei jogú város Szeged és Hódmezővásárhely. A községek átlagos lélekszáma 2.301 fő, több mint másfélszerese az országos átlagnak. A külterületen, lakóhely és gazdálkodás céljára épült tanyákon a megye lakosságának 9%-a él. Csongrád megye az ország legmelegebb tájai közé tartozik, a napfénytartam éves összege 2100 óra. Az éghajlati és a táji adottságok kedvezők a tájspecifikus növények termelésére, mint például a makói hagymára, a szegedi fűszerpaprikára, vagy a szatymazi őszibarackra, összességében az agrárágazatra is. A mezőgazdaságilag művelhető terület aránya nagyobb, a földterületek termőképessége jobb az országos átlagnál.

aljegyző, általános iskolai képzés, anyakönyvvezetés, családsegítés, építésügy, gyámhivatal, gyermektábor, háziorvosi szolgálat, idősek otthona működtetés, jegyző, képviselőtestület, közigazgatás, kulturális központ, kulturális tevékenység, népesség nyilvántartás, okmányiroda, önkormányzat, óvoda üzemeltetés, polgármesteri hivatal, sírhely megváltás, szociális ügyintézés, temetkezés, ügyintézői szolgáltatás, város- és községgazdálkodás

Felsőszentmárton Önkormányzata

7968, Felsőszentmárton, Kossuth utca 8.

+36-73-552-023

+36-73-552-022

>> Részletes adatlap / Térkép

Felsőszentmárton Baranya megyében található, Somogy megyehatárán. Községünk lakossága túlnyomó részt horvát.

szolgáltató

általános iskola működtetés, általános iskola üzemeltetés, általános iskolai képzés, családsegítés, falunap, fogászat üzemeltetés, gyermektábor, háziorvosi szolgálat, jegyző, kerékpárverseny, közigazgatás, kulturális központ, kulturális tevékenység, művelődési ház, művelődési ház üzemeltetés, okmányiroda, önkormányzat, óvoda működtetés, óvoda üzemeltetés, óvoda üzemeltetése, polgármesteri hivatal, posta, postai ügyintézés, ügyintézői szolgáltatás, város- és községgazdálkodás

Gersekarát Sárfimizó Telekes Községek Körjegyzősége

9813, Gersekarát, Béke utca 12.

+36-94-574-019

+36-94-574-018

  

>> Részletes adatlap / Térkép

Gersekarát, Vas megye ősi központjától, Vasvártól mintegy 12 km-re, Zala és Vas megye határán lévő 800 lakosú község. Az erősen tagolt domborzatú, erdőkkel és szőlőhegyekkel borított táj, az erdők vadgazdagsága, a település határában lévő 33 hektáros tó és mindezek háborítatlan nyugalma kellemes környezetet kínál a pihenni vágyóknak. A természeti harmóniát szerencsés módon tölti meg tartalommal a helybeliek által ma is ápolt népi kultúra, melynek múltjában az építészeti emlékek, haranglábak, védett pincesorok, jelenében az élő szőlő- és borkultúra, a helyi gasztronómia és a hagyományos népművészeti és kulturális programok nyújtanak bepillantást.

aljegyző, általános iskolai képzés, anyakönyvvezetés, családsegítés, építésügy, gyámhivatal, gyermektábor, háziorvosi szolgálat, idősek otthona működtetés, jegyző, képviselőtestület, közigazgatás, kulturális központ, kulturális tevékenység, népesség nyilvántartás, okmányiroda, önkormányzat, óvoda üzemeltetés, polgármesteri hivatal, sírhely megváltás, szociális ügyintézés, temetkezés, ügyintézői szolgáltatás, város- és községgazdálkodás

Gönc Város Önkormányzata

3895, Gönc, Kossuth utca 71.

+36-46-588-355

  

>> Részletes adatlap / Térkép

Településünk ősidők óta lakott hely. Úgy kereskedelmi, közlekedési, mind katonai szempontból központi helyen telepedtek le őseink. Első írásos emlékünk 1219-ből való. A legfontosabb nyelvi, történelmi esemény a Károlyi Gáspár és munkatársai által fordított első magyar nyelvű szentírás, ami nélkül nem biztos, hogy napjainkban beszélhetnénk-e ezen szép ízes, magyar nyelven. Remélem, hogy akik ide és térségünkbe látogatnak, mély átérzéssel keresik fel a történelmi Abaúj régmúlt emlékeit Boldogkőváraljától Vizsolyon át Göncig, ahonnan természetjáró túrák visznek a Zempléni- hegység festői tájain, megmászva az Amadé-várromot, elzarándokolva a Pálos-kolostor még álló templomáig. Gönc vendégváró polgári szeretettel hívnak és várnak minden idelátogató vendéget.

aljegyző, általános iskolai képzés, anyakönyvvezetés, családsegítés, építésügy, gyámhivatal, gyermektábor, háziorvosi szolgálat, idősek otthona működtetés, jegyző, képviselőtestület, közigazgatás, kulturális központ, kulturális tevékenység, népesség nyilvántartás, okmányiroda, önkormányzat, óvoda üzemeltetés, polgármesteri hivatal, sírhely megváltás, szociális ügyintézés, temetkezés, ügyintézői szolgáltatás, város- és községgazdálkodás

Sorkifalud Önkormányzata

9774, Sorkifalud, Kossuth Lajos utca 30.

+36-94-556-039

+36-94-556-038

  

>> Részletes adatlap / Térkép

A község területén már az ősi időkben élhettek gyűjtögető, zsákmányszerző életmódot folytató ősemberek. Ezt bizonyítja a 3 db őskori balta, amit a falu határában, munka közben találtak az emberek. Ezek mindegyike csiszolt. Találunk itt honfoglalásra utaló emléket is. Ebben az időben a Sorok völgye mezőgazdaságilag már művelés alatt állt, ahová a magyarság betelepült a helynevek tanúsága szerint. A Sorok patak neve a kalandozások idejéből ismert Sur vezér nevével hozható kapcsolatba, amelyhez a \"k\" kicsinyítő képző járult. Surk nevével találkozunk a vasvári képtalannak 1271. májusi 3-i levelében is, amikor jelentést tesz V. István nejének, Erzsébet királynénak, hogy Koltay Cyzár fiát Leonchot beiktatta Surk nevű birtokába. Ez a birtok hajdan a Sorok bal partján feküdt. Lakossága zömmel katolikus, de evangélikusok is vannak. 1907. január 1-jétől 1935. január 31-ig a táplánszentkereszti körjegyzőséghez tartozott közigazgatásilag a település. 1935. február 1-jétől Dömötörit a Sorkikisfaludi körjegyzőséghez csatolták. 1939. július 14-én névváltozás történt. Dömötörit, Szentlérántot, Taródházát és Sorkikisfaludot ideiglenesen ez utóbbi néven egyesítették. Az \"ideiglenes\" szóhasználatot azért vezették be, mert az említett három község nem tudott megállapodni a névváltozást illetően. A Magyar Királyi Belügyminiszter (50 715/1943.III.BM.sz.) a községek végleges nevét 1943. november 17-én Sorkifalud névben állapította meg. Katolikus temploma a védőszentről elnevezett településrészen, Szentléránton épült. A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az I. világháborúban 81-en vettek részt, közülük 13-an haltak hősi halált. A trianoni diktátumot követően a revíziós törekvések 1838-41. között részleges sikerrel jártak, azonban az ország belesodródott a II. világháborúba is. Ez utóbbi a helység lakosai közül 39 főnyi áldozatot követelt. Jellemző a század történelmének mostohaságára, hogy róluk csak közel fél évszázad múlva, a rendszerváltozást követően lehetett hivatalosan is megemlékezni. A település az 1990-ig létezett tanácsrendszerben székhelyközség volt.

aljegyző, általános iskolai képzés, anyakönyvvezetés, családsegítés, háziorvosi szolgálat, jegyző, képviselőtestület, közigazgatás, kulturális központ, kulturális tevékenység, önkormányzat, óvoda üzemeltetés, polgármesteri hivatal, szociális ügyintézés, temetkezés, ügyintézői szolgáltatás, város- és községgazdálkodás